Fogyókúra, akupunktúra

Kedves Látogató!

A rendelés 2018.12.15-tól szünetel.
A következő rendelés 2019.jan.2-án szerdán lesz.

Esztétikai kezelésre (hyaluronsavas töltés, biolifting, finom szálas arc-és testfeszítés) 2018.12.31-ig
a +36/20/369-0858-as telefonszámon lehet időpontot egyeztetni.

Mindenkinek boldog, békés ünnepet kívánok!

A rákmegelőzés lehetőségei táplálkozással

Senki nincs közöttünk, akit ne fogna el rettegés, ha a rosszindulatú daganatról szerez tudomást a környezetében. Mindannyian elkerülhetetlen sorscsapásként fogjuk fel a rákot. Pedig az újabb kutatási eredmények ezt cáfolni látszanak. Egyre inkább úgy tűnik, a rák is a krónikus betegségek körébe sorolható, kifejlődése lassú, sokszor évek, évtizedek kellenek a kifejlődésükhöz. Ez viszont felveti annak a lehetőségét, hogy ezen hosszú úton tevőlegesen léphessünk közbe, feltartóztatva a rosszindulatú sejtek féktelen burjánzását. Hajlamosak vagyunk félni repülőgép szerencsétlenségtől (esélye 1:3 millióhoz), de hanyagul elengedünk minden információt a fülünk mellett, ami az egészséges életmódról, a táplálkozás reformjáról szól, amivel megelőzhető lenne az elhízás okozta korai halálozás (esélye 1:4-hez!), a rákbetegség  (esélye 1:3-hoz!!!), dohányzás (esélye 1:2-höz). A legtöbben úgy gondolják, hogy a rák örökletes betegség. A valóság az, hogy örökletes tényezők mindössze 15%-ban tehetők felelőssé a rákbetegségért. A hiányos táplálkozás és a dohányzás ezzel szemben 30-30 %-ot tesz ki. A környezetszennyezés, az UV-sugárzás mindössze 2-2 %-ot. A többi fertőzés, drogok, elhízás, mozgáshiány, alkohol és foglalkozási ártalom számlájára írható. A WHO legutóbbi statisztikái szerint a daganatos betegségek előfordulási aránya legnagyobb Közép-Kelet-Európában, ezen belül Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, ahol 100 000 lakosra 300-400 beteg jut. Mindenképpen fel kell tételeznünk, hogy a fehérjében és állati eredetű zsírokban dús táplálkozásnak jelentős szerepe van ebben, szemben bizonyos népcsoportok mai napig megőrzött összetett szénhidrátokban és zöldségekben gazdag étrendjével szemben.
Az emberek többsége a táplálkozásra  csak, mint energiabeviteli lehetőségre tekint, kalóriákban, vitaminokban gondolkodik. A természeti népeknél elsősorban, egészség-megőrző, betegség-megelőző lehetőség. A finomított fehér lisztből készült ételek (fehérkenyér, tészta, péksütemények, cukrászipari termékek, agyoncukrozott, mesterséges színezékkel, ízfokozókkal, állományjavítókkal „felturbózott” édességek óriási mennyiségű egyszerű cukorral árasztják el szervezetünket. Olyan mértékű inzulinválaszt indukálva ezzel, ami természetes táplálkozás mellett nem fordulna elő. Így a vérben ott marad a felesleges inzulin, újabb cukoradag magunkhoz vételére sarkallva agyunkat. Ezzel beindul egy ördögi spirál, aminek a vége az elhízás, ami a zsírsejtek növekedését eredményezi. A megnövekedett térfogatú zsírsejt felszínén lecsökken az inzulin-érzékeny receptorok száma. Ennek következménye egyfajta inzulin-rezisztencia, aminek végeredménye elhízás, cukorbetegség, érelmeszesedés, daganatos betegségek számának emelkedése. A sóval tartósított húsok, a pácoló anyagok, az égetett olajok, zsiradékok elfogyasztásukat követően rákkeltő anyagokká alakulhatnak át. A zsíroktól való félelem olyan élelmiszerek garmadáját eredményezte, amiket csak táplálkozás-idegen mesterséges anyagok hozzáadásával lehet „szalonképessé”, fogyaszthatóvá tenni, ráadásul annyi cukorral, ami ahelyett, hogy testsúlycsökkenést hozott volna, további jelentős súlynövekedést okozott. A túlsúly fokozott kockázatot jelent a méhtest-, az emlő-, a vastagbél- és a nyelőcsőrák vonatkozásában. Világszerte dollármilliárdokat költenek rákkutatásra. Ezek a kutatások sok eredménnyel jártak. Egyes rákfajták kezelhetővé váltak, de a hosszútávú túlélés nem a várakozásnak megfelelően alakul.  Az emberi szervezet hatvanezer milliárd sejtből áll. Egy ilyen tökéletesen szervezett rendszerben is előfordulhatnak  hibák. Naponta számtalan hibás, a szabályoknak nem engedelmeskedő sejt keletkezik a  testünkben. Ezeket az immunrendszer vagy kisepregeti, vagy nyugvó állapotban tartja, nem engedve teret a burjánzásnak. Ez részben a rákkeltő anyagok kiürítésével, semlegesítésével, részben a daganatot tápláló érhálózat kifejlődésének meggátlásával, a sejt fékentartásával, vagy a hibás sejtnek öngyilkosságra késztetésével valósulhat meg. Nem daganatos betegségben elhunytak boncolásakor  98 %-ban találtak kisméretű pajzsmirigy-, 40 %-ban prosztata-, 33 %-ban emlődaganatokat. Ez arra utal, hogy a táplálékokban lévő anyagok képesek lehetnek a kezdeti stádiumú daganatos sejtek fékentartására. A nyugati medicina terápiás fegyvertárához tartozik a műtét. Szerencsére az egyre javuló diagnosztikus lehetőségeknek köszönhetően a korai stádiumban felfedezett rák „kioperálható”. A szépséghiba csak az, hogy ugyanazon folyamatok, melyek ezt a daganatot létrehozták, továbbra is ott munkálnak a testben, magukban hordozva a kiújulás esélyét. A sugárterápia és a kemoterápia ezt próbálja meg kivédeni, de ezért a hatásért nagy árat kell fizetni, hiszen a sugár hónapokra beteggé teheti a vért, a kemoterápia pedig embertpróbáló mellékhatásokat zúdít a betegre. Kellene tehát valami, ami egész életünkön át véd minket a rosszindulatú betegségektől, és ez a táplálékok helyes megválasztásával érhető el. Ilyen megközelítésben a rák olyan krónikus betegségé szelídül, ami folyamatos kezelést igényel, mint a mozgásszervi betegségek vagy a cukorbetegség. A 20. század elejéig a legfőbb „gyógyszer” a táplálék volt. A növényekben lévő drogok és gyógyszerek között leginkább „előállításukban” van különbség. Utóbbiak szintetikus úton, gyorsan, nagy mennyiségben állnak rendelkezésre, de pontosan ez az, ami problémássá teszi őket. Míg a természetes anyagok kiválasztása, kipróbálása évmilliók alatt ment végbe, addig a szintetikus anyagok egyik napról a másikra árasztják el testünket a nemkívánatos hatások kiértékelését megnehezítve.  Az élelmi anyagok makro- és mikro tápelemekből állnak. Makrotápanyagok a fehérjék, zsírok és szénhidrátok. Mikrotápanyagok a rostok, vitaminok és a fitokémiai összetevők. Utóbbiak teszik lehetővé, hogy a helyhez kötött életmódot folytató növények védekezhessenek a fertőzések, a gombák, a baktériumok, a vírusok, rovarok és egyéb kártevők ellen. E molekulák a mi védekező rendszerünkben is fontos szerepet játszanak.   Számuk megközelítheti a tízezret is. Sajnos ezek közül csak néhányat sikerült eddig behatóbb tudományos vizsgálódásnak alávetni. Ezen anyagokat rendszeres zöldég-gyümölcsfogyasztással tudjuk a szervezetünkbe juttani. Könnyelműség volna azt gondolnunk, hogy mindenféle hibát elkövethetünk testünkkel szemben, majd bekapunk néhány vitaminkészítményt, antioxidánst, lúgos vizet és mindent egy csapásra jóvátettünk. Ahogyan a fogyókúra sem lehet csupán néhány hétre korlátozódó kampány, hanem komplex életmódváltozás kell, hogy kísérje a bevezető diétát. Jómagam több, mint két évtizede próbálok segíteni betegeimnek belgyógyászként, akupunktőrként, de a legritkább esetben segíthetek a megbillent egyensúlyi állapoton a beteg tevőleges közreműködése, táplálkozási szokásainak megváltoztatása nélkül. Szinte minden  betegségnek megvan a maga diétája. Az az immunerősítő étrend, amit visszatérő gyulladásos betegségekben javaslok, sokszor csak kis különbségekkel rendelkezik a daganatmegelőző, vagy  testsúlycsökkentő étrenddel szemben. Ezért nem meglepő, hogy akár ízületi betegségeket, akár magas vérnyomást, akár elhízást, akár cukorbetegséget kezelek akupunktúrával és diétával, mindig rendeződik a testsúly, javul a szervezet ellenállóképessége, a közérzet, az alvás, a hangulat stb. Ez testünk hálája a törődésért és a figyelemért. A már ismert daganatellenes hatású ételek közé tartozik a káposzta, kelkáposzta, kelbimbó, brokkoli, karfiol. A káposztafélék nagyágyúja az izothiocianátok közé tartozó aktív vegyület, a szulforafán: felgyorsítja a daganatképző méreganyagok kiválasztásást, elősegíti a programozott sejthalált. Emellett antibiotikus, baktériumellenes hatása is van, sőt a HPV vírus okozta daganatokat is képes gátolni. A fokhagyma orvosi alkalmazása is többezer évre tekint vissza. A legutóbbi vizsgálatok tanúsága szerint jelentős a nyelőcső-, gyomor- és vastagbélrák megelőzésében, és a mindennapos főzés elengedhetetlen,  kellemes ízt adó kelléke a vöröshagymával együtt. Egy Shanghai-környéki vizsgálat szerint azoknál a személyeknél, akik napi 10 gramm fokhagymát és vöröshagymát fogyasztottak, a prosztatarák 50 %-kal kevesebbszer fordult elő. Az emlő- és prosztatarák előfordulása szignifikánsan kevesebb a világ azon régióiban, ahol a szója a mindennapos táplálkozás alapvető eleme. Az izoflavonoidok legfőbb forrása a szójaliszt, a pörkölt szójabab, a miszo, a szójatej és a tofu.  A daganatellenes hatás dózisfüggő.Legjobb, ha már gyermekkorban elkezdődik. A nyugati emberek nagyobb állati zsírfogyasztása  és testsúlya, valamint elenyésző szójafogyasztása magyarázhatja a jelentős különbségeket a nyugati és ázsiai férfiak prosztatarák gyakorisága között. A rejtett tumorok aránya azonban egyezik a nyugati és az ázsiai férfiak körében. Ez is a táplálkozás rendkívüli szerepére irányítja a figyelmet. A fűszerek közül mindenképpen kiemelendő a kurkuma vagy indiai sáfrány. Rendkívül szép színt ad a leveseknek és kellemes ízzel egészíti ki a meglévő zamatokat. Javítja az emésztést, a májgyulladást, az ízületi gyulladásokat is mérsékli és segít a fertőzések leküzdésében. Gátolja a gyulladáskeltő anyagok előállításáért felelős COX-2 (ciclooxygenase) enzim szintjét, ugyanezen hatásánál fogva gátolja a vastagbélpolypok daganattá fejlődését. A kurkuma hatását ezerszeresre fokozza az együttesen bevitt piperin, ami a bors hatóanyaga. Itthon nem igazán elterjedt, de a curryben (körri) együtt van jelen e két anyag, ami mártások, salátaöntetek, rizses ételek kiváló ízesítője. Gyógyításra napi szükséglet egy teáskanálnyi lenne. A zöld tea is egy igazi Jolly Joker az egészségmegőrzésben. A legjobbak a japán teák, melyek fő daganatellenes hatóanyaga  a katechin, amely 8-10 perces áztatással nyerhető ki legnagyobb mennyiségben, és napi három csésze tea elegendő is. Lehetőség szerint mindig frissen forrázott teát igyunk. Rendkívül kellemes kiegészítői az étrendnek a bogyós gyümölcsök: málna, eper, szamóca, áfonya, szeder. Ezekből egy csészényi a napi adag.  A citrusfélékről se feledkezzünk meg! Rettegett ellenségeink a zsírok: ártalmas zsírok az állati eredetű telítettt zsírok és a transzzsírok.  Jótékony hatásúak  az esszenciális zsírsavak, amiket testünk nem tud előállítani, ezért a táplálékkal kell bevinnünk. Az omega3 zsírsavak csökkentik a gyulladásos, a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását, valamint a daganatok kialakulását. A legjobbak a zsíros halak, például: makrela, szardínia és a lazac, valamint az olajos magvak, például dió, lenmag. Főzéshez használjunk olivaolajat. Az omega3 zsírsavak csökkentik a szívritmuszavarok s az érelmeszesedés okozta halálozást is. Nagyon intenzív daganatellenes hatása van a paradicsompürének.  És végül két szenvedélyről, ami akár egészséges is lehet: a vörösbor és a csokoládé. A vörösbor mérsékelt fogyasztása (férfiak 2-4 pohárnyi, nők 1-2 pohárnyi) akár 40%-kal is csökkentheti a szív eredetű halálozást valószínűleg a védőkoleszterin emelésével, és akár 20 %-kal a daganatok előfordulását. A hatóanyag a polifenolok csoportjába tartozik, amely a szőlő magvában és héjában van, és az erjesztési folyamat során oldódik ki. Bár a rezveratrol daganatellenes hatásait még vizsgálni kell, napi egy pohár vörösbor a prosztatarák előfordulásának kockázatát 40 %-kal, a szájüregi- vagy a nyelőcsőrák kialakulásának esélyét felére csökkentheti. A hosszú élet titka a csökkentett kalóriabevitel is. Tehát azok, akik keveset és jó összetételben esznek, és emellet vörösbort isznak, hosszú életre számíthatnak. Lássuk a csokoládét! Egyetlen kocka fekete csokoládé kétszer annyi polifenolt tartalmaz, mint egy pohár vörösbor, és ugyanannyit, mint egy pohár hosszan áztatott zöldtea. Ennek ellenére sem szabad elfeledkeznünk zsír-, cukor- és kalóriatartalmáról. Felmerül a kérdés, milyen általános elvek vezéreljenek minket, amikor étrendünket állítjuk össze? Természetesen nem kell mindörökre lemondanunk „egészségtelen” túlzsíros, túlcukros, kalóraidús kedvenceinkről sem, de ezeket csak tudatosan, meglehtősen ritkán, kis mennyiségben fogyasszuk. A fehér, finomított lisztből és cukorból álló tápanyagpkat cseréljük teljes gabonákra, együnk kevesebb húst, kerüljük az égetett zsiradékokat, helyettesítsük olivaolajjal, építsünk be táplálkozásunkba annyi zöldséget s gyümölcsöt, amennyit csak lehet. Tejtermékekből is maradjunk a natúr készítményeknél, és csak ritkán válasszuk az agyonédesített, mesterséges aromákkal dúsított és színezett termékeket. Kerüljük a sóval tartósított vagy füstölt élelmiszereket, a konzerveket, a gyorséttermek kínálatát, a tömény alkoholt, az édességeket és a nyílt lángon égetett húsokat. Ha a fentieket betartjuk, önkéntelenül is csökkentjük a kalóriabevitelünket, számolás nélkül. Ezzel a túlsúlyt, aminek szerepét a rákbetegség manifesztálódásában senki sem vitathatja, gyakorlatilag ki tudjuk védeni. Természetesen rendkívül fontos a rendszeres testmozgás, a dohányzás abbahagyása és a jókedély megőrzése. Amiről nem szabad megfeledkeznünk: „Varietas delectat” (A változatosság gyönyörködtet) ez annyit jelent, hogy a cikkben felsorolt tápanyagokról bizonyított azok jótékony hatása, miután azonban minden élelmiszert nem vetettek még alá ilyen alapos vizsgálatnak, próbáljunk meg a legszélesebb skákán mozogni az élelmiszerek kiválasztásakor. Számtalan esetben bizonyosodott már be, hogy a különböző élelmi anyagok fokozhatják egymás jótékony hatását. A táplálkozás ősi, fontos szerepének visszaállításával aktív résztvevőivé válunk egészségünk megőrzésének, életünk, sorsunk alakításának. Ráadásul konyhánk megreformálása gazdagabbá tesz minket és sok-sok kulináris örömmel ajándékoz meg.

 

Dr.Illich Melinda

 

Főoldal | Ránctalanítás, biolifting | Akupunktúra | Fogyókúra | Ajánló


Copyright © 2010 - drillichmelinda.hu