Fogyókúra, akupunktúra

Kedves Látogató!

A rendelés 2018.12.15-tól szünetel.
A következő rendelés 2019.jan.2-án szerdán lesz.

Esztétikai kezelésre (hyaluronsavas töltés, biolifting, finom szálas arc-és testfeszítés) 2018.12.31-ig
a +36/20/369-0858-as telefonszámon lehet időpontot egyeztetni.

Mindenkinek boldog, békés ünnepet kívánok!

Akupunktúra: gyógymód vagy mágia?

Kezdjük a hivatalos verzióval,mely az akupunktúra hosszú-hosszú hányattatása után a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint is tudomány. Ugyan az empíriára/tapasztalat / épül, bizonyítható hatással van az ember egészségi állapotára, tehát gyógymód.
 Ez a több ezer éves empirikus tudomány már rég bebizonyította éltrevalóságát. Aki vette a fáradságot, hogy megismerje, vagy megtapasztalta a „saját bőrén”, az nem tudja nem elismerni a hatékonyságát. A problémát többnyire az okozza, ha két dolgot nem azonos mércével hasonlítunk össze: kinek jutna eszébe haszontalan kacatként a szemétbe dobni az Algopyrint, pedig nagyon sokaknak nem mulasztja el a fejfájását, gyakran a lázat sem viszi le. Ettől még hatásos gyógyszerként benne marad a törzskönyvben. Éppen ezért, ha valaki nem szabadul meg bizonyos problémájától akupunktúra hatására, érdemes újra átgondolni, mi lehet az ok: lehet, hogy a betegség olyan stádiumában alkalmaztuk, melyben már nem elégséges önmagában, lehet, hogy türelmetlenek voltunk, és lehet a kudarc oka a páciensben, de lehet a kezelést végző felkészültségében is. A korlátokat, legyen az a tudományé, vagy a gyógyítóé, mindig ismernünk kell. Ha egy gyógyszer a vizsgált csoport tagjainak felében javulást eredményez, akkor azzal nagyjából elégedettek vagyunk. Ha akupunktúráról van szó, a minimális elvárás, hogy 100%-ban hatásos legyen. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az esetek többségében nem az akupunktúra az első választás. Az én beteganyagom egy válogatottan nehéz, bonyolult eseteket felölelő csoport. Általában alaposan kivizsgált esetek ugyan, és ez jó, de rendszerint akkor találkozom velük, amikor a nyugati orvoslás egész gyógyszeres arzenálját kimerítették, és a várt enyhülés vagy gyógyulás elmaradt. Eredeti célját tekintve az akupunktúra sokkal inkább a megelőzésre fektette a hangsúlyt, és nem a gyógyításra. Ezzel cseng egybe az is, hogy addig fizették az orvost az ókori Kínában, amíg páciense egészséges volt. Ennek megvalósulásához persze a maitól eltérő, egészen más szemléletmód és hozzáállás szükségeltetett. A ma embere lót-fut, hajszolja magát, nem fordít gondot a rekreációra, betegen is dolgozik, és csak akkor kerül orvoshoz, amikor energiatartalékai végére ér. Akkor egész problémahalmazát, mint egy megunt csomagot, leteszi  háziorvosa  asztalára, és úgy gondolja, ezzel az ő felelőssége véget is ért, azt ezennel átruházta a doktorra. Semmin nem óhajt változtatni, vár egy csodatablettára, ami egy csapásra elfújja minden gondját-baját. És ha nem így történik, csalódottá válik, összeomlik, nem csak orvosába, de önmagába vetett hite is, aminek nagyon sok rossz következménye van. De ne felejtsük el a másik oldalt sem megvizsgálni. Ugyanettől az orvos is frusztrálódik: ő megtanult minden lehetőt az egyetemen. Végzés után úgy érezte, mindent tud a betegségről és a gyógyításról, minden nyavalyán kívül és felül áll. A döbbenet csak akkor uralkodik el rajta, ha legjobb tudása szerint mindent megvizsgált, és mégsem találja a panaszok hátterében meghúzódó okot, nincs kimutatható eltérés semmilyen vizsgálattal, a beteg mégis tele van panasszal, vagy talált nála szépen diagnózisba foglalható betegséget, de a szakma szabályai szerint felírt gyógyszer nem szüntette meg a panaszokat. Hol és kiben, vagy miben van a hiba? A modern analitikus-deduktív / vagy nevezzük nyugati orvoslásnak / orvostudomány nem vitathatóan bámulatos fejlődésen ment keresztül, ha csak az utóbbi 100 évet nézzük is. A természettudományos orvoslás a betegséget a mérhető elváltozásokkal / laboratóriumi leletekkel, képalkotó eljárásokkal / azonosítja, mindenképpen oki terápiára törekszik, leás a dolgok legmélyére, a molekuláris biológia szintjére, vagy még az alá. De mindig van egy még további megismerendő lépés, és lehet, hogy ott már elakadunk. Gyógyszert csak akkor szabad adnunk, ha a betegséget diagnózisba tudjuk foglalni . A funkcionális betegségek nagy részénél ez eleinte igencsak bajos. A betegség általában nem úgy kezdődik, hogy valakinek kilyukad a gyomra. Eleinte csak rendszertelenül eszik, vagy haszontalan, értéktelen, „művi” élelmiszereket fogyaszt, aztán fel-felidegesíti magát bizonyos munkahelyi problémákon, aztán fáradékonyabb, türelmetlenebb lesz, megromlik a viszonya házastársával, idegesítik a gyerekei, emiatt bűntudat kínozza, egyre rosszabb a hangulata, a közérzete, rosszul alszik ,kedvetlenül, nehezen ébred, hibát-hibára halmoz, végül étvágytalan lesz, puffad, émelyeg, fogy, fáj a gyomra, és elmegy az orvoshoz. Itt kezdődik tehát a nyugati orvoslás, itt lép be a folyamatba az orvos. A mai orvosképzés alapvetően gyógyszeres vagy sebészi eljárásokra korlátozódik. Ha ezzel hasonlítjuk össze a hagyományos kínai orvoslást, rá kell döbbennünk, hogy sokkal inkább a megelőzésre, és nem a gyógyításra fektette a hangsúlyt. Az időszámításunk előtti 3. évezredben uralkodó Sárga Császár Nagy Belgyógyászat Könyvében foglalta össze kérdés-felelet formájában a kor addigi valamennyi orvosi ismeretét. Ebben a könyvben szerepel az a gondolat is, hogy betegséget gyógyítani annyit tesz, mintha akkor kezdenénk kutat ásni, amikor megszomjaztunk. Közel három évtizedes orvosi praxisom során gyakran érzem, és tapasztalom azt, hogy az orvoslás legtöbb esetben a betegség mögött kullog, és ez nagyon elszomorít. Kiragadjuk összefüggéseiből a betegséget, megpróbáljuk laboratóriumi eltérésekbe, képalkotó eljárásokba gyömöszölni , és mindig lépéshátrányba kerülünk. Ez annál is inkább tragikus, mert az emberi testbe bele van kódolva az önkijavítás, az öngyógyítás képessége és ezzel a hatalmas lehetőséggel alig-alig számolunk, és nem használjuk ki kellőképpen. Mindannyian megtapasztaltuk már, hogy számtalan betegségből magunk is meg tudunk gyógyulni. Ha például elvágjuk az ujjunkat, a másodperc töredéke alatt beindul egy alvadási folyamat, ami olyan, mint egy vízesés, annyira összetett és bonyolult, hogy a medikusok heteken át tanulják csak azt részét ,amit a kutatók már felfedtek, de minden bizonnyal még több faktora ismeretlen, mint amit már ismerünk. És úgy alvad be a vérző seb, hogy közben nem keletkezik az egész embert veszélyeztető trombózis más szervükben, pl.: agy, szív stb., ahol ez az életet veszélyeztető folyamat lenne. Amikor az orvos végez vérrögoldást (thrombolysist), néha nehéz eltalálni azt a dózist, ami  csak a thrombus feloldását végzi el, előfordulhat a test más részén életet veszélyeztető vérzés. A test intelligenciájával sajnos egyetlen orvos intelligenciája sem ér fel. Az emberi mikrokozmosz ugyanolyan tökéletes és harmonikus, mint a makrokozmosz, vagyis az egész univerzum. Minden körülmények között a harmóniára, az egyensúlyra törekszik .A test tehát képes kijavítani, meggyógyítani önmagát. Minden egyes sejt rendkívüli energiát és intelligenciát hordoz. A test maga is gyógyulni akar. Maga a gyógyulás belső folyamat, de időnként szükség lehet külső segítségre is. És itt jön a képbe az akupunktúra, ami szervezet saját energiáit, saját öngyógyító mechanizmusát, „a belső Orvost” aktivizálja a gyógyulás érdekében. Az egészség ugyanis nem azonos a betegség hiányával. Annál sokkal több: a lehető legteljesebb testi, fizikai, lelki és szellemi jóllét. Az akupunktúra többezer éves holisztikus /az embert teljes egészében szemlélő/ diagnosztikus és therápiás eljárás. Lényege, hogy a gyógyító hatást a bőr meghatározott pontjainak tűvel történő ingerlésével éri el. Alapja a taoista dualista filozófia, mely az ellentétes erők /yin-yang: minden és mindennek az ellentéte, melyek kölcsönösen feltételezik egymást. Pl.yin: ami sötét, hideg, mozdulatlan, befogadó, anyagszerű, yang: ami világos, meleg, aktívan mozgó, kiterjedő, felfelé törekvő, adó / szüntelen mozgása, egymásra hatása eredményeként létrejövő harmóniát tekinti minden létező alapjának és végső céljának. Az egészséget a Qi / életerő, energia / meridiánokon történő szüntelen szabad áramlása biztosítja. A 12 fő meridiánban a nap 24 órájában folyamatosan kering az energia, biztosítva ezzel a test és a szellem zavartalan, harmonikus működését. Minden meridiánban két órán át van az energia a maximumon.Ez összevethető a nyugati orvoslás által is felismert circadián ritmussal. Ismeretes például, hogy a legtöbb epegörcs este 11 és hajnali 1 óra között jelentkezik, ami az epehólyag meridián aktivitási ideje, vagy hogy az asztmarohamok leggyakrabban hajnali 3 és 5 óra között lépnek fel, ami a tüdő meridián maximálideje, a legegészségesebb a reggeli székürítést reggel 5 és 7 óra közé időzíteni, ami a vastagbél aktivitási ideje, stb. A kronoakupunktúra ezt használja ki a kezelés során, az optimális időben végzett kezelés nyugtató hatású, míg a röviddel ezután végzett kezelés erősítő, tonizáló hatást eredményez. A meridiánok az egész testet behálózó vezetékrendszert képeznek, melyeket testfelületre vetítve longitudinálisan haladó vonalakként lehet ábrázolni. A meridiánokon helyezkednek el az akupunktúrás pontok, melyek kapcsolóállomásokként működnek, a szervezet idegelemekkel rendkívül gazdagon ellátott helyei, élénkebb anyagcserével rendelkeznek, kisebb a bőr ellenállása felettük, így biofizikai mérésekkel „láthatóvá tehetők”. Az akupunktúrás pontok kapcsolatot teremtenek a belső szervekkel, a meridián mentén elhelyezkedő izmokkal, inakkal, bizonyos pontjaikon keresztül egymással is. De vannak bizonyos megfelelések a nyugati medicina által felismert Head-zónákkal is, amik a velőcső fejlődéstanilag azonos szegmentumából származtatható ideg, izom, csont, zsigeri szerveknek a bőrre való kivetülései. Mégsem tekinthető az akupunktúra szimpla reflexterápiának, annál ugyanis sokkal összetettebb hatások válthatók ki a tűk segítségével. Az ősi kínai orvoslás szerint a betegségeket környezeti tényezők / külső klimatikus befolyások / és a belső világ tényezői / pszichikai befolyások / is kiválthatják. Betegség csak akkor manifesztálódik, ha a védekező erő legyengült, vagy a támadás túl agresszív. Külső tényező lehet a hideg, a nedvesség, a meleg, a szél, vagy a szárazság, mérgezés, trauma, fertőzés, túl sok munka. Belső tényező lehet az öröm, a szomorúság, a düh a félelem, a bánat, a szorongás, az aggódás. Ezen reakciók túlértékelése, vagy tartós elfojtása betegséget okozhat. A tünettan alapján a betegség természetét tekintve lehet yin vagy yang típusú betegség, belső – külső, hiány - bőség, hideg- meleg, forróság, tűz, szárazság vagy nedvesség. A tél közeledtével az infekciók, valamint a hideg és a nedvesség támadásával lehet számolni. Ha egy felsőléguti hurutban szenvedő beteg keres fel a prodroma időszakában / borzongás, nehéz fej, eldugult orr, fül, izomfájdalmak, bőrérzékenység torokkaparás / az akupunktúrás kezelést követő napon annyit szoktak realizálni, hogy tegnap ilyen tájt milyen rosszul érezték magukat. A betegség, a külső hideg támadása még a felszínen volt, könnyen kiűzhetőnek bizonyult. Ha már masszívan náthás, a közérzet javulását tudom elérni, a szövődményeket kivédeni, ha pedig csak akkor jutott eszébe az akupunktúra, amikor 3-4 hete köhög, és az összes patikaszert lenyelte már, a rtg sem mutat eltérést, akkor 1-2 kezeléssel a tüdő meridián energiazavara rendezhető, és a köhögés elmúlik. Mindenki felelős tehát saját sorsáért, és betegségének alakulásáért. Ezért aztán, ha valaki úgy érzi, meghűlt, próbáljon mindjárt a kezdet-kezdetén támogatást nyújtani testének: igyon meleg, yang természetű teákat ,ízesítse fahéjjal, gyömbérrel, szegfűszeggel, vegyen forró fürdőt, menjen el szaunázni. Egyen sok C-vitamin tartalmú élelmiszert /pl. káposzta, paprika/ igyon csipkebogyóteát, a váladékok feloldására hurutoldó teakeveréket vagy vöröshagymahéj teát, torkát bugyolálja be, tartsa melegen, tartózkodjon a túlzott fizikai igénybevételtől, még az intenzív sporttevékenységtől is, lázat is csak 38,5 Celsius fok fölött csillapítson, akkor is legjobb a hűtőfürdő vagy a Priesnitz. A láz ugyanis segít a fertőző ágens eliminálásában, tehát amíg nem extrém magas, hasznára van a szervezetnek. És ha még ezen felül is tenni akar valamit szervezetéért, keressen fel egy jó akupunktőrt. Amennyiben a hideg és a nedvesség izületeit támadná meg, szintén számtalan lehetőség van ezen panaszok befolyásolására a táplálkozás megreformálásával, gyógyteák fogyasztásával, akupunktúrával. Ha nem sorscsapásként, büntetésként fogjuk fel a betegséget, és nem adjuk meg magunkat, olyan tanulság birtokába jutunk, amely egész életünket, a világhoz való viszonyunkat változtatja meg. Nem szimpla elszenvedői leszünk életünknek, hanem sorsunk tevékeny, aktív formálóivá válhatunk, annak biztos tudatában, hogy testünk hűen szolgál minket, ha mi is szeretjük, gondját viseljük,
tiszteletben tartjuk, és gyógyulásában támogatjuk.

 

Dr.Illich Melinda

 

Főoldal | Ránctalanítás, biolifting | Akupunktúra | Fogyókúra | Ajánló


Copyright © 2010 - drillichmelinda.hu